Érték Vagyok ÖnBizBár Blog

Horváth Rita coach és pszichodráma asszisztens blogja

Figyelem, odafigyelés, empátia segítség a magány ellen

Ma azt szeretném kicsit körbejárni, miért is olyan fontos dolog a figyelem, mit adhatunk a másik embernek és saját magunknak odafigyelésünkkel. Figyelem a másik ember és saját magunk szükségleteire. Törődés, odafigyelés, ami nyugalmat és biztonságot teremt a mai elzárt magányos világban. (7 perces)

Mi is az a figyelem?

Figyelem: a külső és belső környezetünkből jövő ingerek közötti szelekció. Azt, hogy az ingerek áradatából mit észlelünk, a figyelem határozza meg, így az emberi tapasztalásban központi szerepet játszik. A figyelem egy olyan szelektív folyamat és képesség, ami mentén az információkat tudatosan észleljük és bizonyos információk részleteit kiemeljük, elemezzük, míg más információkat ezzel egyidejűleg kiszűrünk és figyelmen kívül hagyunk. Egy szubjektív folyamat, ami az egyén megélése mentén bizonyos ingereket kihangsúlyoz és másokat lecsökkent, nem foglalkozik velük.

A teljesség kedvéért ideteszem, hogy a figyelem jelenti továbbá azt a folyamatot, amikor a mentális energiát akaratlagosan egy meghatározott feladatra vagy aktivitásra fordítjuk vagy egy olyan éberségi állapotot fenntartó folyamatot, ami által az információk befogadására törekszünk - azaz ismeretet akarunk szerezni.

Ebben a cikkben az emberek tudatos észlelésével és a megismert, feldolgozott információkkal való "jól bánásról" szeretnék bővebben írni, azaz a minőségi figyelésről.

A figyelemnek több fajtája létezik. A teljesség igénye nélkül kiemelek ide párat, olyan figyelmeket, amik töltik a "megfigyelt" embert, azaz amiben megélheti fontosságát a figyelem által. Lehet ez egy másik ember, de saját magamra, szükségleteimre, helyzeteimre figyelésemmel magamat is tudom tölteni. Ha fontos vagyok, megélem a szeretetet és elindul bennem, hogy bízhatok a világban. Ha magamra figyelek, megismerem magam, bízhatok magamban és reagálhatok élethelyzeteimre.

Nézzük, hogyan lesz a figyelem az emberek lelkének töltője!

Van a pásztázó figyelem amikor kíváncsiságommal vagyok jelen és hallom, látom az embereket. Kívülről figyelem a történéseket, feldolgozom amit látok, érdeklődéssel hallom az elhangzott mondatokat. Akár belső, bennem megszülető érzések, történetek, akár egy másik ember cselekvéseiről van szó, kíváncsian figyelem, ami történik. Tiszta információt szerzek, gyakorlom vele az elismerést, elfogadást. (Nem ítélkezem - próbálom az ítéleteket is egyfajta információként megfigyelni, nem azonnal befogadni.)

figyelem3.jpeg
Ennek egy második szintje az  értő figyelem, amikor arra figyelek, hogy amit észleltem, azt hogyan tudom jól összegezni, tisztán visszaadni a  másik embernek. Arra törekszem, hogy amennyire lehet objektíven szűrjem ki a másik számára fontos információt és a maga tisztaságában jelezzek vissza arról, amit hallottam, láttam. (Az észlelt információkat visszatükrözöm.)

A következő szintje, amikor annyira megélem a biztonságot a kapcsolódásban, hogy meg merek magamból mutatni egy szeletet: hozzá tudom fűzni az én saját megélésemet, azaz a testélményemet, érzelmeimet, amit magamban felfedezek az észlelési-visszajelzési folyamat alatt. Ez a fajta visszajelzés már belőlem is megmutat egy nagy szeletet, én is "levetkőzök" a másik ember előtt. Meg merem tenni, mert biztonságban vagyok, a másik megmutatta sérülékenységét, bizalmát, elfogadtam, ezért tőle is elismerésre elfogadásra számítok, nem félek megmutatni sérülékenységemet. 

A sérülékeny állapot megmutatása egy csodálatos ajándék, egy olyan kincs, amivel nem szabad visszaélni! A kapcsolat ezen helyzetében két ember olyan színpadon találkozik, amiben csodák tudnak megszületni, ha mindketten jól bánnak egymással.

Olyan összetartozás és bizalom árad, amit csak az anyaméhben és a csecsemőkorban tudunk megélni egy jó, szeretettel töltött anyai-baba kapcsolatban. Ebben a helyzetben egy ítélkező, megbélyegző kifejezés hatalmas sérülést okoz a másik emberben (mint ahogy amúgy a babában is).

Szeretnék még beszélni az odafigyelésről, amikor átkísérem az öreg nénit a forgalmas úton, mert látom a félelmét, de az is odafigyelés, amikor beugrok kenyérért pékségbe, mert éhes a család vagy figyelek arra, hogy amit rám bíznak, azt bevásároljam. Észreveszem, amiben a környezetem van és meghallom, ha kérnek tőlem valamit - kifejezik szükségletüket. Amikor megtudok valami a másik ember számára fontosat, akkor eltárolom az emlékezetemben és odafigyelek erre a számára értékes dologra, cselekedetre, reakcióra és előhúzom a "zsebemből", amikor kedveskedni szeretnék neki.

figyelem1.jpegOdafigyelek arra a szükségletére, amit korábban kifejezett. Az is odafigyelés, amikor a jelenben minőségi figyelmemmel és odafordított érdeklődésemmel figyelem, amit most kifejez. Szűröm a környezet zaját, figyelmemet őrá irányítom: ott vagyok teljes jelenlétemmel. Ezzel is üzenek neked: fontos vagy, itt vagyok, számíthatsz rám!

Van egy olyan figyelem, ami nem a figyelőről szól: az empátia(Erről bővebben itt írtam.) Teljes mértékben a másikra figyelek, amikor beszél, megmozdul, gondolkodik, azt lesem, ő miben van benne. Annyira figyelem, hogy próbálom én is átélni, most miben van benne. Az empátia erősíti a bizalmat: odafigyelnek rám, arra amit mondok, gondolok, így fontosnak élem meg magam a másik ember által, biztonságban vagyok, ellazulhatok és önfejlődésemre, saját megoldásaim feltárására is tudok figyelni. Empátiával teremtődik meg az a jelenlét, amiben megáll az idő, ahol nekem "létjogosultságom" van és az lehetek, aki igazán vagyok.

Az empatikus figyelem által megélem az önzetlen elfogadásom, ami az ősbizalmamat, a magamba és a környezetembe, a világba vetett hitem növeli bennem.

A figyelem, az odafigyelés növelik a bizalmat. Bíznak bennem, rám figyelnek, fontos vagyok, szerethető vagyok, bízok benned, megélem veled jóságomat és ebben a kapcsolódásban töltődünk mi ketten. Az ember társas lény, kapcsolatokban, környezetében relációban éli meg saját magát. Ha a környezetünkből töltő, figyelemmel teli elismerés árad felénk, megéljük értékünket a Világban és ebben a szerethető állapotban tudunk másokat is tölteni tovább.

A bejegyzés trackback címe:

https://ertekvagyok.blog.hu/api/trackback/id/tr1316494688

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Érték Vagyok ÖnBizBár Blog

A blog, ahol olvashatsz önbizalomról, figyelemről, önismereti dolgokról, emberi kapcsolatokról, miértekről.

Friss topikok

süti beállítások módosítása